Autoimmunitásra hajlamosító ételek!

Az autoimmunitásra való hajlam, mint időzített bomba ott ketyeg a szervezetben, hogy kinél milyen, azt a családi genom határozza meg. Azt azonban jó tudni, hogy senkinek nincs a génjeibe írva, hogy abban feltétlenül meg is kell betegednie. A „végzet” a táplálkozásba és az életmódba, egyéni szemléletmódba van lefektetve. Az autoimmunbetegség láncreakcióját rendszerint a glutén, pontosabban szólva a gliadin indítja be.
A mai ember táplálkozásmódját az orvoslás, a nem minden érdeket nélkülöző táplálkozástudomány (élelmiszeripar) diktálja. Reklámokból belénk sulykolva azt a megbetegítő téveszmét, hogy normális dolog GABONÁT, BURGONYÁT, CUKROT, TEJET fogyasztanunk.
Az agyonfőzött ételeinkből kell létfontosságú vitaminhoz, ásványokhoz jutnunk. A permetszeres zöldségek és gombaölővel tartósított citrusfélék további vitaminforrást biztosítanak. Tényleg így van jól?

Egész napunkat irodákban, munkahelyen, gyermekeink iskolában, óvodában majd az otthonunkban töltjük a jól szigetelt falak között, a haza utat is autóban, vagy tömegközlekedésin utazva. Honnan juthatunk természetes D-vitaminforráshoz, az éltető napfényhez? A D3 vitamin a napfény hatására szintetizálódik a bőrben elnyelődve. A D vitamin számos autóimmun betegségben bizonyítottan gátolja az autóimmun folyamatokat, de csak 2000NE feletti értékben (orvosok által napi ajánlott 600NE).

Autoimmun betegségre hajlamosító tényezők:
Egyes kutatók már régóta figyelmeztetnek a gabonafélék fogyasztásának veszélyeire és olyan ételek fogyasztásának mellőzésére, amelyek egészséges táplálékként élnek a köztudatban. Ilyen például a teljes kiőrlésű gabona és csíráztatott változatai. Bizonyos betegségek felelősének tipikusan a glutént (vagy más néven sikért) tartják, amely egyfajta, leginkább a búzában, az árpában és a rozsban megtalálható fehérje. Bár van más számos fehérje féle is, ami átjutva a bélfalon provokálhatja az immunrendszert.
A gluténérzékenység a valóságban úgy működik, mint az ALLERGIA. Minél több provokáló tényező éri a szervezetet, annál erősebb lesz a válaszreakció. A gabonát tartalmazó táplálkozás egyértelműen összefüggésbe hozható a nyugaton oly gyakori atópiás megbetegedéssel, asztmával, ekcémával, szénanáthával, csalánkiütéssel, mert közös bennük az immunrendszer erőteljes reakciója.
A glutén azaz gabonafehérje az emberi szervezet számára kiemészthetetlen. Mivel folyamatosan nyákosítja a bélfalát, és a szervezet immunrendszere „testidegen” fehérjeként reagál rá, a gluténra adott immunválasz adja a panaszok okát.
A GLUTÉN/GLIADIN szerkezete hasonlít a pajzsmirigy szerkezetéhez, ezért amikor a glutén átjut a szivárgó bélfalon, az immunrendszer először a gliadint, majd a hozzá kísértetiesen hasonlító pajzsmirigy sejtjeit is támadni kezdi.

Sajnos a glutén nemcsak a lisztekben van jelen, hanem rejtetten a gyógyszerekben, feldolgozott húsokban, chipsekben, vitaminokban is jelen van.

Autoimmun vagy krónikussá vált betegségek alakulhatnak ki úgy, hogy nem az emésztőrendszer jelez be elsőként. Ilyenek lehetnek a BŐRELVÁLTOZÁSOK (LICHEN, PIKKELYSÖMÖR, EKCÉMA, AKNE, VITILIGO, ROSACEA), vagy visszatérő allergiás tünetek, pajzsmirigy betegségek, rheumatoid artritis, szklerozis multiplex, cukorbetegség, és még sok autoimmun elváltozás fajtája. Allergia, asztma, alsó vagy felső légúti panaszok, bélbetegségek ugyancsak felléphetnek időszakosan, vagy állandósul jelleggel.

Miért károsodik a vékonybél?
Ha a szervezet képtelen megemészteni ezt a fehérjét, akkor glutén- vagy lisztérzékenység jelentkezik, amely a szervezetben jelentkező búza- vagy glutén intoleranciát jelenti.
Az emésztetlen glutén arra készteti az immunrendszert, hogy az megtámadja a vékonybél falát, így olyan tüneteket idéz elő, mint például hasmenés vagy székrekedés, hányinger és hasüregi feszülés. Növekszik a széklet zsírtartalma, és az idők során folyamatos támadásnak kitett vékonybél egyre inkább károsodik. Mind kevésbé lesz alkalmas arra, hogy felszívja a szervezet számára nélkülözhetetlen tápanyagokat, és vitaminokat. Mindez idült táplálkozási hiánybetegséghez, további egészségi problémákhoz vezet. Sajnos azonban ez csak egyetlen probléma, amelyet a búzafélék fogyasztása idézhet elő – és korántsem a legutolsó. A fő bűnös „megtisztelő címét” egyes kutatók szerint a búzafélékben található lektin érdemli ki.

A romboló lektinek
A lektin a búzacsíra agglutininek egy fajtája (WGA), glikoprotein, vagyis egy fehérjefajta. Az egyre nagyobb fehérjemennyiség elérése céljából a búzaféléket évtizedek óta nemesítik, aminek végül az lett az eredménye, hogy a WGA lektin koncentrációja is megnövekedett arányban van jelen a növényekben. A búzafélék önvédelmi mechanizmusaként szolgáló lektin védelmet nyújt a növény természetes ellenségei, a gombák és a rovarok ellen. A lektinnek nagy az ellenálló képessége, emellett könnyedén behatol a test különféle szöveteibe, beleavatkozik egyes élettani folyamatokba és a tápanyagok felszívódását gátló (antinutritív) módon működik (innen eredhet a jódhiányos pajzsmirigybetegség, a vashiányos vérszegénység, kalciumhiányos csontritkulás?)

Dr. Del Thiessen amerikai professzor véleménye erről dióhéjban a következő: „A lektinek, amelyek széles körben elterjedtek a növények birodalmában, úgy is azonosíthatók, mint az élelmiszerek fő anti-tápanyagai. A gabonaszemekben található lektin a WGA, vagyis a búzacsíra agglutinin. Beavatkozik a test emésztési és felszívódási mechanizmusaiba, megbontja a baktériumflóra egyensúlyát, bizonyítottan problémákat okoz a belek normális anyagcseréjében. Az emberi szervezetre gyakorolt lehetséges romboló hatása óriási.” (Forrás: Antal Vali.com)

A WGA lektin akár már rendkívül kis koncentrációban is serkenti a gyulladást okozó kémiai mediátorok képződését, emellett patkányokon elvégzett kutatások bizonyították, hogy elsorvasztja a csecsemőmirigyet. Befolyásolja a génekben rejlő információ tartalmát, és megzavarja a belső elválasztású mirigyek működését.
Dr. Mercola, neves amerikai orvos szakíró szerint a lektinek jelenléte további kockázatokat is magában hordoz. Az immunrendszer zavarát okozza, mert a WGA lektin összekapcsolja és aktiválja a fehérvérsejteket. Negatív hatást gyakorol idegrendszerre is, mivel a WGA lektin képes keresztüljutni az agy-vér gáton, majd a mielinhüvelyhez (az idegrostjainkat körülvevő többrétű anyag) csatlakozik. Képes az idegsejtek növekedési faktorainak blokkolására, így beavatkozik egyes idegsejtek növekedésébe, kijavításába és túlélésébe, az idő előtti programozott sejthalál aktivizálásával és a beteg sejtjeink likvidálásának képességének akadályozásával.
A gabona nem csupán hízlaló keményítőket tartalmaz, hanem egészségkárosító glutént, WGA-lektint, opiátokat,fitátokat, mely hosszútávon megváltoztatja a bélflóra összetételét, hatást gyakorol a gyomor munkájára.

Mit tehetünk az egészség érdekében?

• Kizárjuk a legdurvább irritáló gabonákat és a belőle készült ételeket.
• A magas lektint tartalmazó hüvelyes féléket, szóját, paprikát, paradicsomot, burgonyafogyasztást lecsökkentjük.
• Kerüljük a szóját tartalmazó ételek fogyasztását (pajzsmirigy zavart okozó izoflavonoidok, szaponinok találhatók benne, mivel gátolja a TPO enzim működését)
• Használjuk ki a lektint csökkentő konyhai eljárásokat, mint az áztatás, savanyítás, párolás, szódabikarbónás kifőzés.
• Mindemellett emésztést támogató enzimeket (papaya, kurkuma, gyömbér, kömény, probiotikum) beviszünk, a lektineknek nem sok esélye marad a bélfal áteresztőségének fokozására.
• Fogyasszunk gyulladás gátló ételeket, italokat, táplálék kiegészítőket. Pl: halak, csalántea, kamillatea, macskagyökértea (terheseknek nem ajánlott), OMEGA-3, Liget szépe olaj, Lecitin, lenmagolaj, kendermag olaj.
• Adjunk a szervezetnek időt a lektin-sokkot leküzdeni. Váltogassuk a nagy lektin tartalmú ételeket a kevés lektint tartalmazókkal.

Kimutatható a GLUTÉNÉRZÉKENYSÉG?

A lakosság legalább 80%-a hordozza a gluténérzékenységre való hajlamot. Az emberiség 27%-nál találtak olyan gént, amely hajlamosít a gluténérzékenységre. Szomorú tény, hogy szervezet szintű tünetek lehetnek akkor is, amikor semmiféle modern orvosi teszttel nem lehet kimutatni az érzékenységet.

Székletvizsgálattal az esetek 30-40%-ban képesek kimutatni immunreakciót, a ma kapható gyorstesztek megint csak nem adnak megbízható információt, a vértesztek 10-20%-a nem képes beazonosítani a glutén érzékenységet. Mivel a tünetek sokarcúak, ezért sokszor nem is gondolnak erre a problémára.
IGA/transglutaminase és IgG szintek, valamint C reaktív fehérje és laktoferrin emelkedést szokás ilyen gyanú esetén vizsgáltatni. Biorezonanciás vizsgálattal (bőrellenálláson alapuló) 70-80%-os pontossággal rávilágítható az érzékenységre.
A különféle vértesztek érzékenysége relatív, így nagy számmal szenvednek ún. csendes gluténérzékenységben, valamint lektin mérgezésben, akkor is, ha a vérteszt eredménye negatív.

Az emberi szervezet bélmikroflóráját adó barátságos bélbaktériumok a zöldségek, gyökérfélék, gombák és magvak, gyümölcsök és állati eredetű húsok és zsírok, valamint a tojás emésztéséhez vannak hozzá állítódva. Ezek az élelmiszerek kevés szénhidrátot, de annál több rostot tartalmaznak. Az 1800 évektől kezdve a nem kompatibilis étkezésre áttérve nemkívánatos baktériumtörzsek is beköltöztek a bélflórába, s olyannyira nem tolerálja őket a szervezet, hogy szaporodásukhoz köthetőek az autoimmun betegségek garmada. Ilyenek lehetnek a Closridium, Staphyllus aureus törzsek megjelenése, mely súlyos emésztőszervi problémákat okozhat.

Kell e bélflórát kívülről támogatni?

Amikor már elszabadult a pokol odalent, és felborult a jótékony és kártékony baktérium törzsek aránya, hiába adjuk a bifidobaktériumokat. A kártékonyak javára eltolódott arány a bélben lakozó jóságos baktérium tenyészetet is elpusztította. (azért vannak a tünetek és gázosodás)Ha ekkor adjuk a laktobacillusokat tartalmazó étrend kiegészítőket, a bélbe jutva ugyanúgy járnak, mint elődei. Van egy másik jelenség is, mellyel kevesen számolnak. A kívülről bejuttatott bifidobaktériumok akár növeszthetik is a kártékony bélflórát, ezzel rontva a helyzeten.

Mi tehát a megoldás?

Vissza kell térni ahhoz a táplálkozáshoz, melyhez az emberi test évmilliók óta hozzászokott.
El kell hagyni a finomított gyors felszívódású szénhidrátot, a tej és belőle készült cukros „ételek” a burgonya gumó és hántolt rizs fogyasztását.
Ha vesszük a bátorságot és életünkben meg akarjuk tapasztalni milyen a jó közérzet, az egészséges életmód, farkaséhség nélküli táplálkozás, ez az egyetlen út.
Kezdetben azonban akadhatnak nehézségek, mert a pillanatnyilag uralkodó baktériumok a cukrot, finomított szénhidrátot, sok keményítőt, szeretik, erre vannak beállítódva. Mivel nem szokták a növényi rostokat, kötött szénhidrátot, sok állati és növényi fehérjét, zsírt, és magolaját, az ezekre való átállás okozhat némi kényelmetlenséget. Mivel az egész bélflóra és vele együtt az immunitás is átalakul, az elfogyasztott táplálék hasznosításában lehetnek nehézségek, sőt átmenetileg fokozódhatnak a régi tünetek. A kitartás azonban meghozza a gyümölcsét, mert a száműzött barátok előjönnek rejtekükből, és megkezdik áldásos tevékenységüket, melynek köszönhetően csökken az atópiás válasz, hasmenés, bélgyulladás, hasi diszkomfortérzés stb.

Por és pollen allergiák

Az akadémikus orvoslás propagálói a velünk évmilliók óta szimbiózisba élő állatok, virágpollenek, porok, majd a mostanság divatos adalékanyagok és mesterséges vegyületek részecskéit kiáltják ki fő allergén okozónak. Elgondolkodtató, azonban nem ezek okozzák az allergiát, csupán súlyosbíthatják azt.
A táplálkozással van a baj és az ehhez köthető életmóddal.(a természeti népek, vagy Kelet-Afrikai földrészen élőknél ahol még étel és tiszta ivóvíz sincs, miért nem ismert az allergia?)

Gondoljunk bele, ha az ember évmilliókig fogyasztott halat, tojást, magvakat, gyökereket, dióféléket, hogy alakulhat ki mégis ezekre adott érzékenység. A földimogyoróra adott immunválasz egyenesen veszélyes méreteket is ölthet.(az hüvelyes növény, és nem mogyoróféle)
Az igazi ALLERGIÁT nem ezek, hanem a velünk nem kompatibilis tejfehérjék (KAZEIN),- glutén, és a gyakorta fogyasztott burgonya mérgező lektinje okozza.

Központunkban végzünk ÉLELMI INTOLERANCIA TESZTELÉST:

A készülék alkalmas méreg-károsanyag térkép, élelmiszer intolerancia, azaz glutén, - tejlaktóz, - burgonyalektin és egyéb zöldségféle érzékenység kimutatására, allergia térkép elkészítésére, szervezetünk civilizációs terheltségeinek vizsgálatára. Góckutatásra információs jelleggel, továbbá az egészség helyreállítását, méregtelenítését támogató táplálék-kiegészítők, valamint vitaminok, homeopátiás- információs eljárással készült készítmények egyénre szabott kiválasztására.
Dr Josef Jonas cseh orvos-kutató által tökéletesített SALVIA mérőműszerrel gyakorlatilag a legtöbb szerv és szövet vezetőképessége mérhető bizonyos jellemzőkön belül. Egy áramkörbe, ha beiktatunk egy adott szervet, akkor az áramkörben lévő műszerrel mérhető a szerv vagy szövet vezetőképessége, frekvenciája, adott anyagra történő válaszreakciója (mint pl: ANTITEST válaszreakció) így a mért frekvencia értelmezése a következő. (59%-tól 0-ig terhelést mutat, 72%- 60%ig figyelmeztető, 80%-73%-ig jól működő)
Vegetatív funkciós tesztelés elnevezést kapta. NON INVAZÍV eljárás, azaz bőrfelület sértése nélküli fájdalommentes módszer. Segítségével nem csak a szervek-szervrendszerek működését esetleges terheltségét tudhatjuk meg, hanem a szervezet hiányállapotának vizsgálatát is lehetővé teszi.
A készülékkel táplálék kiegészítők – ételfajták - vitaminok – krémek- teák hatékonyságát, egyéni érzékenységnek megfelelő terápiás adagolását is megszabhatjuk. Ezáltal nagyon hatékony segítőtárs a konzultációnál, mivel hitelesebben és a tévedés kockázata nélkül tudjuk ajánlani a megoldáshoz hozzásegítő készítményt esetleg diéta alapú élelmiszert a páciensünknek.
A tesztelést követően átbeszéljük a teendőket, kiválasszuk azt a terápiás eszközt, eljárást, táplálkozási reformot, mely elengedhetetlen fontossággal bír annak érdekében, hogy teljes megelégedésére panaszai elmúljanak.