HA GÖRBÜL A GYEREK HÁTA…
Dr.wimmer Ágnes

„A gyermekem miatt aggódom, ezért kérem tanácsát. Fiam 13 éves és egyre rosszabb a tartása. Vállai előrelógnak, nem húzza ki magát, pedig gyakran figyelmeztetjük rá. Néha fáradékonyságról, lapocka közti fájdalomról panaszkodik. Mit tegyek, mert nem szeretném, ha a fiam végül púpos felnőtt lenne. „

Kedves Asszonyom!
Mint ortopéd szakorvos gyakran észlelem iskolás-, sőt néha már óvodás korban is a gerincelváltozásokat. Sajnos sok diáknak rossz a tartása. A gerinc elváltozásainak egyébként négy fajtáját különböztetjük meg. Lapos hátról beszélünk, amikor az élettani görbületek elsimulnak. A gerinc elveszti normális, S alakú görbületéből eredő rugószerű funkcióját, mellyel a ráható hirtelen erőbehatásokat (például ugráskor, futáskor) tompítja és a gerinc károsodását kivédi. Ennek ellenkezője a fokozottabb görbület kialakulása. Lehet a háti és az ágyéki szakaszon egyaránt, vagy csak a háton – ez a domború hát; vagy csak az ágyékon - ez a nyerges hát.
Ezektől a viszonylag „jóindulatú” – tornával, úszással általában javítható – tartási rendellenségektől el kell különíteni a serdülőkorban észlelhető kóros gerincgörbületet. Ez a gerinc háti szakaszán figyelhető meg, de az ágyéki gerincszakaszra is kiterjedhet. Ezt az elváltozást serdülőkori görbehátnak vagy – első leírója után – Scheuermann-féle betegségnek nevezik. Régebben tanoncbetegségnek is hívták, mert főleg nehéz fizikai munkát végző fiatalokon észlelték az elváltozást.
Azonban nem csak a fizikai megterhelés, hanem örökletes tényezők is befolyásolják kialakulását, így igen elterjedt gerincbetegség. Egyes szerzők szerint a lakosság 4-6%-át érinti, mások 25-30%-ról számolnak be.
E betegségnek három stádiumát különböztetjük meg.
Első stádium:10 éven aluliaknál rossz tartással kezdődik, nagyrészt fájdalommentesen.
Második stádium: 12-17 éves kor között zajlik le. Az érintettek általában fáradtságérzésről panaszkodnak. Ez a napi megterhelés folyamán délutánra fokozódik. Bizonytalan fájdalmak is jelentkeznek már ilyenkor, leggyakrabban a lapockák közötti területen, illetve a keresztcsont táján.
A fokozott görbületű háti szakasz elmerevedése következhet be. Röntgenfelvételen látható, hogy ezen a területen lévő csigolyák alakja megváltozik, előrefelé megnyúlnak elülső részük elkeskenyedik.
A betegség harmadik szakasza a 18. év táján alakul ki. A növekedés befejeződése idején jut a beteg ebbe a stádiumba, amely végigkíséri őt egész élete folyamán. A harmadik stádiumban jelentkezik a gerinc fájdalma. A háti izomzat kifejezett fájdalma mellett előfordul, hogy a csuklyásizom szélén vagy a lapockák között érez a beteg fájdalmat.
A panaszok nagyobb testi megerőltetés után fokozódnak, de gyakran ülő foglakozásnál is előfordul. Nyaki, válltáji, akár isiászos (azaz alsóvégtagba sugárzó) fájdalommal is jelentkezhet.
Kezelés: A betegség kezdetén az első stádiumban, amikor csak a gyermek rossz tartása a fő panasz, elégséges lehet a deformitás fokozódásának megakadályozása illetve csökkentése a gyógytorna és sport (úszás, kosárlabda) segítségével. Ez a betegség második szakaszában önmagában már nem elég. Ilyenkor szükség van a fájdalom megszüntetésére, a merev izomzat fellazítására. Ekkor már a gyógytornász mellett manuálterápiára is szükség van. Kezelni kell a csigolyákat – mozgásukat javítani- és az izmok lazítása is rendkívül fontos. Schauermann betegségnél (körülbelül 20%-ban ) a gerinc oldalirányú görbületét is észlelhetjük a háti szakaszon. Ilyenkor fontos megvizsgálni a fejízületeket ugyanis ezen ízületek mozgásbeszűkülése kihat az egyensúlyszerv működésére, mivel annak részét képezi. Nem szimmetrikus működés esetén az egyensúlyszerv nem kap egyforma ingert jobb illetve bal oldalról, így a visszaható válasz is – mely a hátizom beidegzését végzi – eltérő lesz a két oldalon. Az izomegyensúly megbomlik és a gerinc oldalirányban elferdül.
Ezért nagyon fontos, hogy minden gerincdeformitásban szenvedő gyermeknél elvégezzük ezt a vizsgálatot, mely után a blokkolt, tehát csökkent mozgású ízületek bemozgatásával elejét vehetjük a súlyosabb elváltozások kialakulásának, illetve a már meglévő deformitásokat csökkenthetjük.
Súlyosabb esetekben akárcsak a gerincferdülés kezelésében is szükség lehet fűző viselésére. A legmodernebb fűző egyedi gipszmintavétel alapján készül. A fűző állítható, így a görbület nagysága fokozatosan csökkenthető és követi a növekedést is. Éppen ezért igen rövid idő alatt látványos javulás érhető el. A fűző viselése diszkrét, akár egy pólóval is eltakarható. Általános mozgásokat nem korlátoz, sőt bizonyos hobbi sportok a fűző viselésével egyidejűleg végezhető. A rászorultaknak ingyen felírható. A fűző viselése mellett elengedhetetlen a napi gyógytorna végzése, melyet célszerű gyógytornász felügyeletével begyakorolni. Sajnos nem egy esetben tapasztaltam, hogy bár a gyermek otthon szorgalmasan tornázott, mégsem következett be javulás, ugyanis ha nem pontosan végzi a gyakorlatokat, illetve nem az állapotához igazított mozdulatokat végzi, szerencsétlen esetben akár a görbületét még fokozhatja is.
Dr. Wimmer Ágnes
Ortopéd szakorvos
Manualterapeuta
1117 Budapest Fehérvári út 15.