Felhasználók részére
ingyenes regisztráció!

Használja orvoskereső szolgáltatásunkat vagy kérdezzen regisztrált szakorvosainkról. Lépjen kapcsolatba ismerőseivel, ossza meg egészségügyi tapasztalatait, ajánlja kedvenc orvosait.
Tovább a regisztrációra »

Orvosok, weboldalak,
egészségügyi Intézmények:
INGYENES REGISZTRÁCIÓ!

Regisztráljon ingyenesen és töltse fel adatlapját, elérhetőségeit, hogy a páciensek a világhálón is megtalálják Önt! Hozza létre adatlapját 2 perc alatt, töltse fel publikációt, írásait, hogy még több érdeklődő eljusson Önhöz!
Ingyenes regisztráció »

Keresés
kapcsolódó szakterületek

GYERMEKTESTBESZÉD

2012. július 04. | írta: Best-Work | 0 hozzászólás |

Best-Work

Gyermektestbeszéd másként

Egy perc alatt 100-120 szót tudunk kimondani. Azonban 1000-1200 szó jut az eszünkbe percenként. Kimondatlan szavaink, pedig nem másban, mint testbeszédünkben manifesztálódnak.
„A szem a lélek tükre”- tartja a szólás. Testbeszédünkben az arcunk, a mozdulataink a testtartásunk valamint az artikulációnk, vokalizációnk kontextusából olvassa ki a szimbólum elemző , hogy mi zajlik a megfigyelt egyénben.
Ahogy mentálisan és szomatikusan fejlődünk a születéstől kezdve, úgy fejlődik testbeszédünk is. Jelen kiadvány a 4-8 éves korosztállyal foglalkozó pedagógusok számára készült. A pedagógusok és szülők helyzete nem könnyű, mikor az általuk nevelt gyermekeket szeretnék jobban megérteni, hiszen a gyermek nem mindig képes érzéseit és érzelmeit kifejezni.
Ehhez kívánok segítséget nyújtani a gyermek születésétől felvázolva a testbeszéd fejlődésének „evolúcióját”.
Genetikánkban tárolva van az az un. ontogenetikus (az emberi faj minden tagjára jellemző)kód, melyben kifejeződik már a legkorábbi életperiódusunkban is a testbeszéd.
A prenatális időszakban a 3D tipusú ultrahangfelvételeken jól látható, hogy a magzat szopja az ujját.
A modern orvostudomány is felhasználja, hogy létezik a testbeszéd. Sőt ezt a testbeszédet igen komolyan véve alkotta meg Virginia Apgar amerikai altatóorvosnő az un. APGAR tesztet, mely vizsgálat részét képezi a reflexingerlékenység vizsgálata. Ezen reflexek egészséges működéséből következtetnek az orvosok, hogy az újszülöttnek egészséges nagy valószínűséggel az idegrendszere.
A csecsemő kicsiny kezébe beletéve az ujjunkat, az reflex szerűen szorítja meg. Ezt nevezzük fogóreflexnek.
Ha felemeljük és lábacskái az asztalt megérintik, valósággal menetelni kezd a baba. Ez a járóreflex.
Mikor a baba hason fekszik és talpacskájához hozzászorítjuk a tenyerünket, a baba elrúgja magát. Ez a kúszóreflex.
Moró féle átkaroló reflexnek pedig azt hívjuk, mikor a kisbaba hátán végighúzzuk a gerincvonalban az ujjunkat és a csecsemő átkaroló mozdulatot tesz az ingerlésre.
Ezeknek a reflexeknek a meg nem léte súlyos idegrendszeri károsodást jelez a szakember számára.
Milyen jól felépített az emberi test ?! Születésünkkor az agyunk alig-alig hordoz információkat. Tehát arra a születéskori reflexek elegendőek, mint testbeszéd, hogy megmutassák azaz kommunikálják felénk, a megszületett gyermek neurológiai állapotát.
Az újszülött, ha jól érzi magát, már akkor is mosolyog. Ennek a mosolynak a fantázianeve gázmosoly és értesít bennünket arról, hogy a baba jól érzi magát.
Az alaklélektan tudománya figyelte meg, hogy a gömbölyű tárgyak vonzanak bennünket. Három hónapos korig egy labda felé is odafordul örömmel a kisbaba ez miatt. Minden ilyen testbeszéd jelentős információt hordoz, hiszen, ha ez nincs jelen a gyermek értelme nem megfelelően fejlődik.
Megközelítőleg 7 hónapos korunkban történik meg az idegrendszerben az un. szinaptogenetikus ősrobbanás, melynek következtében szinapszisaink száma megtízezerszereződik. Ennek következtében az ingerületátvezetés jelentős mértékben javul. Így ennek köszönhetően a hosszú távú memória is elkezd fejlődni és elkezdi tárolni az információkat.
A szülők ebből testbeszéd szinten, csak annyit vesznek észre, hogy az a baba, aki eddig mindenkire szívesen rámosolygott és barátságos volt a magatartása, egyszer csak elkezd gyanakvóan tekinteni az idegenekre. Néha a szülők meg is ijednek, mert nem tudják, hogy mi az oka a viselkedés megváltozásának, pedig ez egy egészséges folyamat. Nyugodjon meg minden szülő ez jó hír,mert azt jelenti, hogy egészségesen fejlődik a baba idegrendszere és már emlékszik arra, hogy az adott illetőt ő még nem látta.
Fejlődéslélektani lépcsőként az, hogy a gyermek oldalra, majd hasra fordul, mászni kezd, felkapaszkodik, tipeg, majd jár olyan jelzések, amelyekből, ha kimarad egy, figyelem felhívó jel arra, hogy valami nincs rendben.
Hiperaktivitás tünetei között szerepel, hogy a gyermek túl korán kezd el járni. Nem ritka, hogy a négy (!) hónapos baba, már felkapaszkodik a kiságyban, majd mire hat (!) hónapos lesz tipegve jár. A büszke anyuka pedig örömmel újságolja, hogy az ő csemetéje, milyen erős, jól fejlett baba, pedig súlyosan téved, mivel, ha kimarad a kúszás mozgásfázisa és azonnal járni kezd a baba, sajnos ez a testbeszéd azt üzeni nekünk, hogy hiperaktivitás állhat fenn és fejleszteni kell. Ellenkező esetben figyelemkoncentrációs zavarok, beilleszkedési nehézségek, gyakorta beszédhibák, később iskolaéretlenséget fognak diagnosztizálni. Tehát fontos a prevenció.
A hiperaktivitás figyelemfelhívó testbeszédét kevesen figyelik meg és hiszik el, hogy haladéktalanul érdemes korai fejlesztésbe kezdeni.
Ez az egy „jel” igazából nem egy jel, mert más kísérő tünetek is vannak. Megemlíteném itt a „túlhordást” a születéskori sérüléseket (az APGAR érték alacsony pontszáma is jelezheti ezt), valamint a szülők gyakran panaszolják, hogy nem alszik éjszakánként a kicsi és túlságosan sírós, amit nem kapcsolnak össze a testbeszéddel, pedig érdemes lenne, mert így időben meg lehetne kezdeni a korai fejlesztést. A hiperaktivitás fejlesztése mozgásterapeuta bevonásával történik és fontos a türelmes szülői és pedagógiai magatartás, mivel a gyermekek, mire óvodába kerülnek az óvodapedagógus szinte azonnal érzékeli a figyelemkoncentráció súlyos zavarát. Olyan elfoglaltságot érdemes a pici napirendjébe beiktatni, amely alkalmazkodik a megnövekedett aktivitás levezetésére és egyben a figyelem koncentrációjának növelésére is alkalmas.
Szintén születés környéki sérülés, valamint örökletes tényezők is közrejátszhatnak a dislexia-disgraphia-diskalkulia kialakulásában.(olvasás-írás-számolás)
A kisgyermek testbeszéde részben jelzi számunkra, hogy forduljunk szakemberhez. Itt a két agyféltekék közti nem tökéletes kapcsolat következtében figyelhetjük meg, hogy a gyermek eltéveszti az irányokat. Nem csak a jobb és baloldalt, hanem a lent és a fent irányokat is eltéveszti a gyermek és gyakran társul hozzá beszédhiba.
Logopédus szakember méri fel a sérülés súlyosságát. Vegyük komolyan a figyelem felhívó jeleket és túl a logopédiai foglalkozásokon érdemes olyan a nagymotoros mozgást fejlesztő spotot is választani a gyermeknek, amely a kialakult probléma korrekcióját még intenzívebben fejleszti.
A pedagógusnak feltűnhet a meglassult figyelem (nagy energiával kezd bele a gyerek az adott feladatba,de indokolatlanul hamar elfárad).Hipoaktivitás esetében a gyermek érdektelen. Nem érdekli a mese a mondóka, a társasjátékok stb. Az kisiskolás gyermek elalszik a padban. A tanító, pedig méltán azt hiszi, hogy a családban valami probléma van. Ez is előfordulhat és mindenképp ki kell vizsgálni az okot, de nem tanácsos a szülőket azonnal felelősségre vonni,mert ennek és a legtöbb problémának a protokollja a következő:
1. Szülőkkel való őszinte kommunikáció, a megfigyelt probléma feltárása és a szülők gyermekükkel kapcsolatos megfigyeléseinek összevetése.
2. Organikus kivizsgálás (vérvétel, vizelet, vérnyomás, látás, hallás stb vizsgálata, gyermekorvos határozza meg)
3. Nevelési tanácsadó, óvoda-iskola pszichológus, logopédus, gyógypedagógus bevonásával a további teendők meghatározása
4. Támogató, segítő beszélgetések és beszámolás a gyermek haladásáról.

Amit a pedagógus addig is tehet segítség képen a gyermek érdekében, hogy a dislexia gyanús gyermeket , amennyiben jobb kezes előre tanácsos ültetni a táblától balra, mert fordított esetben nehezére esik a gyermeknek balra nézni és jobbra írni. Balkezes gyermeknél, pedig jobb oldali padsorban biztosítsunk helyet.
Nem időben (3-5 éves korban) kivizsgált gyermeknél a tanító azt veszi észre, hogy a gyermek gyakran letámasztja a fejét a kezére, sőt elaludhat óra alatt.

Hasonló tüneteket mutathat a cukorbeteg gyermek is, tehát aluszékony lehet,ezen túlmenően padig édesség, vagy szénhidrát fogyasztása után hasfájásról panaszkodhat. A laktóz érzékenység is okoz hasfájást, de itt tej, vagy tejtermék fogyasztása után lép fel a fájdalom ill. ételallergia következtében is fájhat a has.

A következőket kell kikérdezni a gyermektől és a szülőktől:

• Mutassa meg: hol fáj?
• Éjjel fölkel-e?
• Tejre,szénhidrátra rosszabb-e?
• Van-e refluxos panasz?
• Van-e székrekedés, hasmenés?
• Van haspuffadás, étvágytalanság, fogyás?

Ebben az estben is a gyermekorvos írja ki a megfelelő vizsgálatokat, mely kivizsgálás protokollja a következő:

• Vérvétel (CRP/We, öf/alb, vas, vérkép, Ca,GOT, GPT, GGT, kreatinin, IgA)
• EMA, TTG
• Hasi UH
• Laktóz H2 kilégzési teszt
• C13 UBT
• Széklet (bakt, parazita, hemoteszt)

A hasfájás nem organikus esetben is előfordulhat, mint pszichoszomatikus tünet, de ezt később fogom tárgyalni.
Egész más jellegű sérülést mutat és 1,5 éves kor után mutatkozik meg, ha a látszólag egészségesen fejlődő gyermek arcmimikájában érzünk valamiféle zavart. Az a kisgyermek, akinek érzései nem tükröződnek az arcán (pl.:nem mosolyog), azonban indulatkitörései vannak látszólag túl apró indokkal, ehhez viselkedészavarok társulnak pl. indokolatlan indulatkitörései vannak, vagy/és kórosan egyoldalú a táplálkozása,beszéde ritmustalan,szemkontaktust nem tart.
Testbeszédének árulkodó jelei a „repkedő” kézmozdulatok, pörgés a saját tengelye körül,lábujjhegyen járás, auto - agresszió (fejét a falba veri ütemesen)és felfedezhető esetleg a csökkent fájdalomérzés, mind-mind olyan jel, amiért tanácsos szakemberhez fordulni. Gyógypedagógus, neurológus és gyermekpszichiáter vizsgálatának összessége tud arra választ adni, hogy nem pervazív jellegű (pervasive developmental disorder, PDD) zavar áll-e a háttérben?

Mindezidáig leginkább a neurológiai tünetek okozta testbeszédet ismertettem. Most nézzük meg, hogy a lelki eredetű okokat:
Lelki eredetű szomatikus fájdalom: - hasfájás, ha nincs organikus eltérés és megfigyelhető, hogy valamiféle válasz reakció (pl.: „nemszeretem” ételek kínálása következtében panaszkodik hasfájásra a gyermek, vagy családi veszekedések után panaszkodik) . A pedagógusnak feltűnhet, hogy számonkérések alkalmával panaszkodik a gyermek. Éppúgy előfordulhat, hogy fej-, fül, vagy torok fájdalomról panaszkodik a gyermek. Vissza-visszatérő panaszok esetén további vizsgálat szükséges, konzultáljunk a szülővel és kérjük gyermekpszichológus segítségét.
Hangulatváltozások: - a gyermek hangulatváltozása, leginkább fizikai betegség előrejelző (nem csak a lehangoltság, de hőemelkedésnél a felhangolt állapot, sem ritka),de tartós előfordulás esetén vegyük komolyan és nézzünk a megváltozott hangulat „függönye” mögé.
A szakembernek legyen mindig feltűnő, ha a gyermek elkerüli őt.
Ha ezt észreveszi és sikerül kontaktust teremteni a gyermekkel, akkor a fentebb megjelölt magatartások bármelyikével találkozhat:
Reppenő tekintet, tehát a szemkontaktus kerülése.
Valamilyen nagyon fontos ügy (halasztást nem tűrő „folyó ügyekre” való hivatkozás),ami miatt azonnal távoznia kell.
Ásítozás, orrvakargatás, izgés-mozgás.
Ezek a jelek valamilyen számonkéréstől való félelem következményei, azonban, ha a gyermek a társai között is ilyen zavart, gubbasztó, vagy felhangolt stb, akkor súlyosabb problémáról lehet szó.
Bizonyos esetekben a gyermek nem tud a közösségbe beilleszkedni és ezt megérezve a társai , akár mobbing alá is vehetik, de a rejtély kulcsa a családján belül keresendő.
Már gyermekkorban megfigyelhető a melankolikus, szangvinikus, kolerikus és flegmatikus beállítódás. Nincs is azzal semmi gond, ha mindig „valamilyen” a gyermek. Vannak élénkebb és nyugodtabb, stb. gyermekek. A hangsúly mindig a változáson van. Ha a gyermek fel, vagy lehangolttá válik,oktalanul ugrándozik, agresszív, hisztizik, az kisgyermek korban gyakran csak egyszerű fáradtságot is jelezhet, de már óvodás és iskolás korban figyelem felhívó jel, hogy valami probléma van. Egy el nem készült lecke is apatikussá, vagy frusztrációjának következtében agresszívvé teheti a gyermeket.
A bántalmazott gyermek figyelemfelhívó jelei( a verbális agresszió is agresszió és abúzusnak számít):
- A gyermek agresszív viselkedése a feldúlt lelki állapotát mutathatja. Válnak a szülők, a gyermek gyakran családi veszekedések szem és fültanúja, esetleg bántalmazzák (ezt akár modellezheti is az iskolai társain).
- A szakembernek észre kell vennie az indokolatlan kék foltokat, verés nyomokat (kérjük a gyermekorvos segítségét).
- A bántalmazott gyermekek gyakran hiányoznak az iskolából és nem mindig rossz tanulók, de mindig meggyötört az arckifejezésük és még véletlenül sem egy boldog gyermek benyomását keltik.
- Azok a gyermekek, akiknek a fejét éri a bántalmazás, szédülhetnek és egyensúly zavaraik lehetnek, fejfájással kísérve.
- A gyermek magatartása mindig zavart és a jó megfigyelő észre veszi a gyermek szemében a félelmet.
- Hirtelen felé tett mozdulatra védekező testtartást vesz fel a gyermek és , ha még nem is bántalmazzák,de az biztos, hogy fenyegetik vele.

Aluszékony, vagy ásítozhat, ha számára rossz érzést keltő kérdéseket tesz fel a pedagógus. Nagyon jól megfigyelhető a „reppenő” tekintet. Nem tud a tanár szemébe nézni (neurotikus zavarban szenvedők nehezen tartják a szemkontaktust). Figyelmetlen, másról beszél (mellébeszélés). Máskor kényelmetlen esetben egyszerűen nem válaszol a gyermek ( alkalmi süketség). Néha a felnőttek ezt tiszteletlenségként értékelik, pedig szó sincs erről, inkább az ok, hogy a gyermek hirtelen „kiürül” és szinte „lebénul”, ha érzékenyen érinti egy kérdés. Nem képes megszólalni . Ennek egy másik változata a „röhögő „ gyermek. Ez ugyan inkább pre–és pubertás korra jellemző, de ritkán, már hamarabb is előfordul. A gyermek kényelmetlen szituációban, vagy kérdés esetén röhögcsél, vagy vigyorog. Ezt a felnőttek szemtelenségként értékelik, pedig szó sincs erről a nevető izmok vegetatív
„ görcséről” van szó, amelyet a gyermek nem tud szabályozni. Még mi felnőttek is gyakran nevetünk , ha zavarban vagyunk.
A fesztelen és félelemtől mentes légkört, csak bizalmi elven lehet kialakítani és még itt is, csak nehezen lehet számítani arra,hogy a gyermek a szülei ellen „valljon”.
Megfigyelési protokoll, melyet javasolok :
- a gyermek viselkedése és reakciói kortársai között és személyes kontaktusunk alkalmával
- a testtartás ( a felsőtest felénk dőlése bizalmat, hátra dőlő szöge félelmet sugalmaz , de nem biztos, hogy tőlünk fél)
- a szemkontaktus és a tekintet
- a kéztartás és a végtagok tartása ( az ökölbe szorított kéz az agresszió, a saját hüvelyk ujj szorongatása a biztonság utáni vágy, a keresztbe font karok-lábak a zárt , távolságtartást,bizalmatlanságot mutatják)
- túl, vagy alultápláltság is jelzésértékű (éhes tekintet )
- érzékszerveik alul, vagy túlműködése
- reakciók
- fájdalmak

A következő nemzedéket megérteni, csak szavakkal nem lehet. Figyelmünk immár túl nyúlik a régi normákon. A modern pedagógus ismeretei közé a szimbólum elemzés tudományából a non –verbalitás megfigyelésének ismerete és diagnosztikája is hozzá tartozik. Az elszólások, a dupla fenekű kommunikáció a szimbólumok a társkapcsolatok és az álom, amiből sok mindenre következtethetünk . Következő írásomban az álmokról a gyermek álmokról és jelentésükről fogok publikálni, segítséget adva a rémálmok feldolgozásához pedagógus kollégáimnak.

 

Spiller Mariann PhS
pedagógia szakos pszichológus
felnőttoktatási szakértő TEL: 0620 3595939 ( psychoakademy@gmail.com )

2012.

 

Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be.

hirdetésTovább a DoktorX-re »